Miért használják a PON modulok SC csatlakozókat?

A száloptikai kommunikációban az optikai modul interfész típusa szignifikánsan befolyásolja a jel stabilitását és megbízhatóságát. Az alábbi táblázat felvázolja a kiválasztott FS PON modulok legfontosabb specifikációit.

Egy következetes mintát észlelhetünk: függetlenül attól, hogy megvizsgáljuk-e a GPON, az EPON vagy az XGS-PON modulokat, optikai interfészeik szinte egyetemesen használják az SC-csatlakozókat az LC-csatlakozók helyett. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy az SC -csatlakozók miért uralkodnak a PON modulokban három kritikus tényezőn keresztül: interfész jellemzői, Pon Networks követelmények és ipari szabványok.

SC vs LC csatlakozók: A kulcsfontosságú különbségek magyarázata

Az SC (előfizető csatlakozó) és az LC (Lucent Connector) a két legszélesebb körben használt száloptikai csatlakozó, mindegyik különálló előnyöket kínál.

Az SC csatlakozó négyzet alakú és nagyobb formájú tényezővel rendelkezik, amely egy push-pull reteszelő mechanizmust tartalmaz a biztonságos csatlakozáshoz. Ezzel szemben az LC csatlakozó sokkal kompaktabb-az SC-csatlakozó méretének körülbelül fele, és reteszelő mechanizmust használ a hely hatékonyságának optimalizálására.

Az SC -csatlakozók rendkívül pontosak és érzékenyek a visszatérési veszteségre, így ideálisak azokhoz az alkalmazásokhoz, ahol a jelminőség elengedhetetlen. Az LC csatlakozók kompakt és támogatják a nagy sűrűségű csatlakozásokat, általában párokban.

Miért használnak a PON modulok SC -csatlakozókat az LC csatlakozók helyett?

Ipari szabványok
Az SC-csatlakozókat széles körben elismerték és támogatják az ipari szabványok, például az ITU-T G.984 (GPON) és az IEEE 802.3AH (EPON). Ezek a szabványok meghatározzák az SC -csatlakozókat, széles konszenzust alakítva ki az iparág egész területén. Ez a szabványosítás biztosítja a PON -adó, az OLT, az osztók és a ONUS közötti zökkenőmentes kompatibilitást, ami elősegíti a berendezésgyártók és az üzemeltetők koordinációs költségeinek csökkentését.

Költség -előnyök
Tekintettel a nagyszabású hálózati telepítések költségérzékeny jellegére és a széles körű felhasználói hozzáférés szükségességére, a Pon Networks-nek prioritást kell élveznie a költséghatékonysághoz. Az SC-csatlakozók költséghatékonyabbak a gyártáshoz, mint az LC csatlakozók, és az egyszerű plug-and-play kialakításuk megkönnyíti a telepítést és karbantartást. Ez a megfizethetőség és a könnyű használat miatt az SC-csatlakozók a nagyszabású PON hálózati telepítések preferált választásává válnak.

Kétirányú átvitel iránti igény
A Pon Networks -ben alkalmazott kétirányú átviteli módszer befolyásolja a modul interfészek megválasztását is. A Pon Networks lehetővé teszi a BIDI (kétirányú) átvitelét azáltal, hogy különféle hullámhosszokat használ fel az egyetlen roston belüli upstream és downstream jelekhez. Ehhez a megközelítéshez olyan interfész -tervek szükségesek, amelyek képesek ezeknek a jellemzőknek a befogadására. Az SC csatlakozó, a nagyobb hüvely méretével, bőséges teret biztosít a BIDI átvitelhez szükséges optikai alkatrészek elhelyezéséhez, biztosítva a jobb jel megbízhatóságát.

Miért fogadja el Pon egy kétirányú átviteli rendszert?

Az egyszálas kétirányú rendszer elsődleges előnye a költséghatékonysága, különösen az utolsó mérföldes FTTH-ban (az otthoni) telepítéseknél.

Összehasonlításképpen, egy kettős szálas kétirányú rendszernek két különálló szálra van szüksége minden egyes PON-porthoz az upstreamhez és egy a downstream átvitelhez. Amint azt szemléltetjük, a kettős szálas rendszerek kétszer igényelnek a szálas erőforrásokat, az osztókat és a kábelezési helyet az egyszálú társaikhoz képest, jelentősen növelik az optikai elosztó hálózat (ODN) általános költségeit. A nagyméretű PON telepítések esetén ez a magas költségű kábelezési megközelítés sem költséghatékony, sem méretezhető.

A kettős szálas rendszerek másik kihívása a fizikai összeköttetés összetettsége. Ezekben a rendszerekben a küldő eszköz Transmit (TX) portjának csatlakoznia kell a fogadó eszköz vételi (RX) portjához, míg a küldő eszköz RX portjának kapcsolódnia kell a fogadó eszköz TX portjához. Ez a szigorú huzalozási követelmény gyakran a szálak eltérését eredményezi a telepítés során, amelyet általában "keresztezett rost" vagy "téves huzalozás" néven ismertek-ez kommunikációs hibákhoz és fokozott telepítési bonyolultsághoz vezethet. Ez növeli a hosszú távú karbantartási költségeket is.

Ezzel szemben az egyszálas kétirányú rendszer használja a hullámhossz-felosztási multiplexáló (WDM) technológiát az upstream és a downstream jelek elválasztására hullámhosszukkal. Ez a módszer kiküszöböli a fizikai kapcsolathibák kockázatát, egyszerűsíti a telepítést és csökkenti az operatív bonyolultságot, ezáltal hatékonyabb és megbízhatóbb megoldást jelent.